Ha hasznos volt, vagy tetszett, oszd meg ismerőseiddel is!Share on Facebook54Email this to someonePrint this page

Bejártuk már a vidéket széltében és hosszában. Üldöztük a pontyokat féderbottal, a keszegeket úszós szerelékkel, legyeztünk pisztrángra, megkerestük és végül megtaláltuk a süllőket is. Volt már minden, és még mindig tilalom van. Kutya hosszú ez a három hónap az már biztos. Na de most jöjjön, ami még eddig nem volt, egy kis városi csuka horgászat!

Londoni belváros

Belvárosi vagányok

Annyira belemelegedtünk a túrázásba, hogy szinte megfeledkeztünk a jó öreg belvárosi csatornáinkról és lakóiról. Nem szép dolog, hiszen kötnek oda jó barátok és szép halak emlékei is. Laci szomszéddal és Biri Zoli barátommal, Pergi Peti vendégemmel és még más sporttársakkal gyakran cserkésztük be ott az öreg csatornabetyárokat sikeresen. Barátaim vendégeskedései során mindig jó élmény volt egy kis városnézéssel egybekötött csatornapeca a kilenc és háromnegyedik vágány mögött, amit egy jó hűvös sörrel lehetett befejezni valamelyik csatorna melletti hangulatos camden town-i kocsmában.

Horgászbottal a kocsmában!

Egy hajnalban elindultunk hát megnézni, hogy mi újság a régi placcon.

Az sajnos hamar kiderült, hogy a lakóhajók itt is dupla sorban vannak kikötve végeláthatatlan hosszan, így az egyik stratégiailag leglényegesebb helyet a meredek parttövet nem lehet meghorgászni csak néhány helyen. Na, nem baj, majd megnézzük hét közben is, hátha akkor szellősebben állnak. Most viszont nézzük maradék jó helyeket. Kezdjük meg a keresést a hajók mellett, zsilipkapuk tövében, hidak alatt.

Londoni csatorna hídja alatt! Csuka horgászat

Elég korán kezdtünk, így sem a gyalogosok, sem pedig a hajóforgalom nem zavar minket. Keresgetünk, kutatunk, végigdobáljuk a szakaszt, de eredménytelen. Tibinek megnézi egy 80+ körüli csuka, de semmi rávágás. Csali csere, technikaváltás, de nem eszi meg. Valószínűleg már megakasztottak egyszer kétszer azért ilyen óvatos. Mindenesetre megúsztuk hal nélkül. Nem hagy nyugodni a dolog, még egyszer nekifutok, immáron egyedül, de ugyanígy járok. A hal követi a csalit, de lábamnál elfordul. Hm, több mint aggasztó… Második próbálkozásra sincs siker, ott a csuka, ott vagyok én is, minden stimmel, de semmi. Bár jó pár csukát fogtam eddig, de nem vagyok nagy csukafan, úgyhogy gondolkodóba esek. Érdekessé vált a helyzet.

 

Ha speciális a helyzet, hívjunk hát segítségül egy specialistát.

Mint az egyik közkedvelt televíziós kvízműsorban, jöhet a telefonos segítségkérés. Még aznap este Vass Endréhez fordulok. Röviden vázolom a helyzetet neki, és tanácsát kérem. Részletesen átbeszéljük a dolgot, ezután két általa fordított anyagot is átküld, ami angliai csatornacsukázással foglalkozik. Jó írások. Figyelmesen átolvasom mindkettőt kétszer is. Sok minden már ismerős, de vannak benne nagyon érdekes dolgok, amiket érdemesnek ítélek a kipróbálásra a jelenlegi helyzetben. A mentális edzés megtörtént, kellőképpen rákészültem a dologra, úgyhogy itt az ideje az újra próbálkozásnak.

NAGY csali NAGY hal? Vagy ki tudja…

Nem tudom, mert volt már rá példa, de az ellenkezőjére is. Minden esetre egy felszíni crank wobblerért nyúlok a dobozomba. Ez a csali inkább afféle lassan billegő, a mozgása inkább valamiféle úszó emlősre hajaz. Elhatározom, hogy tartom magam a cikkben olvasott pár dologhoz, miszerint sötétben próbálkozok rászedni ravasz csöveseket monoton csali vezetéssel, hogy ne lássák jól a csalit, de be tudják mérni a pályát ahol halad, és a part legszélső pontjáig vezetem ami egy lehetséges támadási pont. Hiába bármi felkészülés, ha a körülmények közbeszólnak. Sajnos az öreg csuka lakhelye zárva.  Persze megértem, hogy a parkokat és játszótereket bezárják éjszakára… nem a pecások a fő szempont, ez érthető. Nem öröm, de akkor ide még visszatérünk. Irány a másik oldal, kezdem hamar a dobálást ott ahol a másik jó halat láttuk a múltkor.

Nem mindig az akad a horogra, amire számítunk

Aznapi első fogásom, egy bicikli kosara volt.

Na, jól indul. Kitépem, gyors fotó, mehet vissza… Ja, NEM! Oldalra a kukába. Második egy kettőhúszas kábel. Partra húzom. Negyven centis zöld drótelőke, a kapocsban egy csörgős Abu Garcia Crank. Látom mások is próbálkoznak. Közben világosodik, csalit cserélek. Savage Gear Herring 16 centis változata a lehető legkisebb jigfejjel ami a dobozomban van ekkora méretben.

Még mindig monoton a csalivezetés, de most a fenékhez közel. BUMM NEKI! Öröm van. Sikerült megtörni a jeget.

 

Csuka horgászat

Csuka a szákban, herring a szájban

Csuka horgászat London belvárosában

Egy arra botorkáló hajléktalant kérek meg a fotózásra. Meg is teszi készségesen.

Ügyesen fotóz, aztán apró után kérdez. Kellemetlen, de nincs nálam apró. Parkolni már mobillal kell, akkor meg minek koptassa a zsebem. Röstelkedve magyarázkodok, nincs apróm. “A bankkártyád nálad van?” kérdezi…. Nagyra kerekedik a szemem! Mi a fene, tán van nála egy terminál?! Hamar kiderül mire is gondol, a közeli gyorsétteremben egy menüre. Hamar megérti, hogy ez így peca közben nem lehetséges, de megígérem neki, legközelebb felkészültebb leszek apróügyileg. Mehet tovább a peca. Próbálkozok tovább, de közben szétszaladnak a felhők és átmenetileg kisüt a Nap.

Kávé szünet

Kávészünet következett.

A pompás kávé után kisebb wobblerre cserélek ami fenékhez közel megy, de a szín marad. Kockázatos vállalkozás mert a fenék tele mindenféle akadós szeméttel, ahogy már reggel is láttuk. Bedobált bóják és egyéb útlezáró elemek, bevásárló szatyrok, meg még ki tudja mi minden más meglepi. Dobálok kitartóan és nyugodtan, bár az idő vészesen fogy. A futók beindulnak, a Nap is magasan és a parkolás is lejár lassan.

Volt egy keményebb koppintás kicsit balra tőlem, ez ad egy kis újabb töltést. És igen! Ott is van, megint elkaptam egyet!

 

Csuka horgászat a londoni belvárosban

Fél kézzel előkapom a matracot, fárasztok, szákolok, mérek, fotózok.

Még tíz perc dobálás, de nyolc óra huszonöt, a telefonom jelez, az idő lejárt. Összekapom magam pillanatok alatt és irány az autó. Nem akarok telhetetlen lenni, de azért eszembe jut az öreg csöves csuka a szemben lévő parton. Na sebaj, miattad visszajövök az biztos, csak még előtte megkínálom a külvárosi kollégáidat is jövő héten!

Külvárosi kemények

Hétvégén ígéretemhez hűen most nem befelé, hanem kifelé igyekeztem. A cél továbbra is a londoni csatorna betyárok felkutatása, természetesen pergető bottal. Néhány nappal ezelőtt, mikor Endrével a Savage Gear mánia eredete szóba került, előtúrtam a dobozom mélyéről egy öreg darabot, hogy nosztalgiázzak kicsit. Ez egy Savage Gear 4 Play 13 centis makréla színű viharverte wobbler, amihez sok szép halas élményem kötődik, köztük az első nagyobb csukám is.

Gondoltam, ha már kivettem egy fotóra az egyébként méltatlanul elfeledett nyugdíjas darabot, akár dobhatnék is vele párat. Miért is ne, gondoltam és odakészítettem a másnapi cuccokhoz.

A reggeli indulásnál volt némi fennakadás, amit hamar áthidaltam, és ha kis késéssel is, de hamarosan a parton voltam. A párák még javában szálltak a víz felett mikor soraimat már rendeztem, és a vén harcost a kapocsba akasztottam.

Csuka horgászat anglia

Fontos a csaliban hinni, mert szerintem az már félsiker. Ez a wobbler pedig igazán reményteljes, hiszen valamikor erős csapat voltunk mi ketten.

A külvárosi grafitikkel tarkított falak és hídlábak kicsit bizalmatlanságot kelthetnének bennem ha először látnám őket, ez esetben ilyesmiről szó sincs.

Graffiti és csuka horgászat

Meglehetősen nyugodt voltam  hisz az előző heti pergetés a belben előre vetített egy jókora reménysugarat. Az tudtam, hogy fogni fogok, de azt nem sejtettem, hogy rögtön az első pár dobásból jön is egy szép csuka. A kamerát be sem kapcsoltam, gondoltam minek, hisz éppen csak megmosdatom kicsit a csalit a reggeli friss vízben.

 

Csuka a szákban

A második bevontatást egy kis nádfal elől indítottam és a táv kétharmadánál le is verte a makrélát keményen.

Csuka horgászat Londonban

Savage Gear 4 Play és csuka a mérő matracon

Ezután dobáltam még kicsit, de figyelmen elvonták a reggeli fények és néhány ívásra készülődő igencsak termetes ponty. Több nyolc­-tíz kg feletti példányt is láttam és igaz nem vagyok pontyhorgász, de méreteikkel és szépségükkel elkápráztattak.

Londoni kanális

Közben beértem Péter horgászhelyét, aki a mai napot a jó kis ücsörgős békéshalas pecára szenteli. Reggeli következik egy kis eszmecserével egybekötve, meg minden, ami ezzel jár. Jól esik fél órácska pihi, aztán indulok is tovább.

Csatorna parti séta

Így fest egy csatornaparti séta 🙂

Pár méterrel arrébb megálltam egy barátságos angol sporival beszélgetni. Egy csukáról ad kis felvilágosítást, amit itt látott rabolgatni reggel a szomszédságában. Nem is időzök sokat, megszórom a bokrok alját szépen méterről-méterre.

Ki is ugrasztom hamar egy bokor alól. Nem túl nagy, de ügyesen elgázolja a csalit. Sajnos nem akad meg rendesen. Még háromszor, négyszer rádobok. Nézegeti, de semmi. Azt hiszem ideje tovább állni. Alig haladok harminc-negyven lépést, a legszokatlanabb helyen, na nem a parton, de a kristálytiszta csatorna pucér közepén komótosan úszik felém, egy hetven centi körüli csuka. Eszembe jutott az előbb felvert kis vadóc, de az mintha kisebb lett volna.

Igyekszek úgy dobni távolabb, hogy a wobbler előtte ússzon keresztül fél méterre. Be is jön a dolog, ráharap, de ez sem akad meg. Ez számomra hihetetlen, hiszen végignéztem a kristálytiszta vízben, ahogy megharapja a csalit és elengedi. Alig hiszek a szememnek, de ez van.

Angliai csatorna

Gyakori jelenség a csatornán a mesterséges úszó szigetek, amik jó búvóhelyet biztosítanak a halaknak.

Igaz sikerült kapásra ingerelni a két ragadozót, ami azért ügyes húzás, de nem lettek meg, úgyhogy kicsit jobbam kell figyelnem. Annál is inkább, mert a parti forgalom kezd felélénkülni, ami hamarosan a halak elcsendesedéséhez fog vezetni. A Nap is feljebb kúszik, és szerintem hamarosan megjelennek az első hajók is. Ahogy fogy az idő, már csak a legígéretesebb helyekre dobok. Ilyen az a nagy fa is, amit már messziről kiszúrok magamnak.

Sejtésem hamar beigazolódik és az eredmény nem marad el. Sikerül is kicsalni a górét a rejtekéből, és ezzel felteszi a koronát a napomra ez a szép, egészséges, hibátlan csatornafőnök.

 

Csuka horgászat

Savage Gear 4 Play és csuka a matracon

A főnök, a mércén.

Csuka horgászat

Félelmetes pofa, pedig ő nem is szakállas

Az öreg Savage makréla tette a dolgát ma is, nem kellett csalódnom a vén betyárban. Négy csukát is sikerült elcsábítani vele ezen a rövid kis hajnali cserkelésen, amiből a két nagyobbik ki is jött.

Így azt mondom, igazán jó és izgalmas peca volt ez, de itt a vége, mert megjelennek az első hajók.

Lakóhajó a londoni csatornán

Átadom hát a pályát a vízi forgalomnak, hiszen mikor a kapitány felkel, ott a horgász már nem kell.

Nézzétek meg a fotókat nagyobb méretben is! Az alábbi képekre kattintva nyithatjátok meg a galériát:

 

Ha hasznos volt, vagy tetszett, oszd meg ismerőseiddel is!Share on Facebook54Email this to someonePrint this page

Comments

comments

Facebook