5,842
Angliai Magyar Horgászok/Hungarian Anglers in England
Pergető horgászat, klasszikus centrepines úsztatás békés halakra, rablóhal cserkelés, tradicionális úszó készítés, horgászinterjúk élőben, túrázás, halak, vizek, tájak és minden, ami peca.
Megfagyott a világ.
Az egyetlen, ami ezen a fagyos téli délutánon meleg volt, az a tehenek baráti tekintete.🥶❄️
Mivel is telnek a csendes téli horgászesték, miközben kint ropog a fagy, bent pedig az úszókon szárad a festék?
Odaálmodom magam, ahol igazán lenni szeretnék. 🍷🐟🪷
Bizony mondom nektek:
Az év utolsó halát tartom a kezemben, és minden egyes pillanat ajándék volt a parton.
Nem, nem a part fogyott el csizmám talpa alatt,
nem is a halas fotók, vagy a mondanivaló.
Rám jellemző módon már megint az a fránya idő, az idő fogyott el.![]()
Felnéztem, és úgy tűnik, vége lett ennek az évnek.
És ma úgy látszik, kivételesen nem a hazatérő varjak károgása,
a vadászni induló róka ugatása,
a baglyok huhogása,
a gémek rikoltása
vagy az elülő fácánok ijedt kattogása jelzi ezt.![]()
Ma nem… 🍾🥂🍀🥳![]()
Köszönöm mindenkinek aki velem tartott 2025-ben!
Folyt. köv.
Utolsó?![]()
Mikor kifogtam azt a csodás domit, fogaim között füstölgő kedvenc pipámmal és szívemnek oly kedves kis bambuszbotjával karácsony estéjén, minden olyan idilli volt, hogy egy pillanatra megfordult a fejemben: talán ez kellene legyen az év utolsó pecája és hala.
Azt persze – ha lassan is – megtanultam az ötödik X mezsgyéjén toporogva, hogy a könnyelmű ígéretekkel nagyon óvatosan kell bánni, így aztán ismét kérdésessé vált, mi kerül a szákba az évben utoljára.![]()
Még egy nap, még egy kiadós gyaloglás, még egy kis friss levegő, és talán még egy szép hal is.![]()
De létezik-e olyan, hogy céltudatos vágyakozás, és ha igen, egyáltalán szabad-e teret engedni ezeknek a gondolatoknak? Mondhatom, hogy „veszélyes üzem”, és mielőtt efféle bonyolult gondolatsorok hálójába kuszálódnánk az év utolsó napján, inkább mondom is: ugyan nem a vég, hanem a részeredmény.![]()
Az a gondolat, hogy milyen halat is szeretnék utoljára, és hogyan, akarva-akaratlan kipattant és elszökött, úgyhogy lépkedtem utána a folyóparton, hátha mégis elcsípem.![]()
És igen, minden tiszteletem a csukáké, mert szépek, erősek és bátrak, de aki már ismer, az pontosan tudja:
nem, nem tettem le elégedetten a botomat, miután útjára engedtem ezt a halat, mert nem – nem őt szerettem volna látni a szákban az évben utoljára.
