6,030
Angliai Magyar Horgászok/Hungarian Anglers in England
Pergető horgászat, klasszikus centrepines úsztatás békés halakra, rablóhal cserkelés, tradicionális úszó készítés, horgászinterjúk élőben, túrázás, halak, vizek, tájak és minden, ami peca.
Még a legjobb napokon is kell egy kis pihenő, amikor letámasztja a horgász a botját, és egy szélcsendes zugban kifújja magát kicsit. 🧙♂️
Lassan itt a húsvét, és én majdnem megfeledkeztem valamiről!
Így aztán a fáradságos nap után be is pótoltuk a hiányosságot.
Akik rendszeresen követik az oldalam, azok hamar ki fogják találni, mi van a képen, ha kicsit kutatnak az emlékeikben.
Azért kíváncsi vagyok, kitaláljátok-e❓🤷♂️
És akkor feltámadt a szél 🌪️![]()
Ahogy az előző bejegyzésemben is írtam, a hajnali fagy és a szikrázó napkelte után szinte észrevétlenül feltámadt a szél. A szél, amit legkevésbé szeretek, legkevésbé tudok kezelni és tolerálni. A kora reggeli derűs napsütésről fél tizenegykor már csak egy vékony, kék sáv árulkodott az égen, de hamarosan az is eltűnt.
Ekkor még csak a sűrűsödő felhők mutatták, hogy az időjárásban valami komoly változás van folyamatban, na meg az első hal, mert lent a víz még változatlanul sima volt.![]()
Miután végleg elbújt a nap a jobb vállam mögül, a nyugati szél diszkréten erősödni kezdett. Igaz, ezt még a fák többnyire felfogták, de a halakat ez már nem tévesztette meg.
A csipkedések fél órán belül teleszájas, agresszív kapásokra váltottak, és tizenegykor megérkezett az első komoly kroki.![]()
Éhes volt, mint a farkas, és erős, mint egy bivaly. A Shimano Beastmaster, ahogy a neve is mutatja, nem egy gyenge bot, hiszen éppen ezért is volt nálam aznap, hogy ezzel is bíztassam a vágyott „vadállatokat”. Mondhatom, hogy ha ugyan csak szolidan is, de azért még így is megtáncoltatott kicsit.![]()
Megvolt a nap második csukája, de akkor még mindig nem sejtettem, hogy nem ő lesz az utolsó aznap, aki úgy gondolta, hogy: „LEGYEN TÁNC!” 💪🐊
Mert nem csak a banánnal bajlódtam...![]()
Akadnak olyan sérülések, amelyeket az események hevében észre sem veszünk, csak amikor a végén szusszanunk egyet.
Ezek miatt aztán nem is siránkozunk, hiszen a győztes „csatában” szerzett sebek sosem sajognak annyira, és ahogy Biri Zoli barátom mondta anno: „Ha nem vérzel, akkor nem is csukázol.”
Nincs is ezzel semmi baj, csak aztán roppant kellemetlen vízben vagy halak szájában matatni még órákig. ☝️🩺
Jégtörő… na nem Mátyás, hanem csuka![]()
Bevallom, szívem szerint (meg a fájó könyököm szerint is) leültem volna már szívesen az aranyos, kis piros, fonott ládámra, és kandikáló töklevelek között compóztam volna egy jót.![]()
Hogy miért nem így tettem, ennek többnyire két oka is volt.![]()
Az egyik, hogy mikor a múlt héten kiértem a tóra, ott éppen társadalmi munkára gyülekeztek az öregek, amit semmiképpen nem hagytam volna ki jó szívvel, tehát random csatlakoztam is. (De ez is bőven megérne majd egy misét!)![]()
A másik, és ugyancsak fontos, hogy felénk március vége ide vagy oda, de itt még mindig tél van. Sőt, mondhatnám, hogy még hidegebb is, mint egy átlag angol télen, amikor azért nem ritka a nyolc-tíz fok sem.
Itt pedig nemhogy nyolc, de valójában még egy fok sem volt, hiszen fagyott hajnalban.![]()
A tó tükre olyan sima és csillogó volt, hogy kedvem lett volna siklani egy kört rajta korival.
Na, de azért befagyva nyilván nem volt, korizni meg sosem korcsolyáztam, ez az öröm még előttem áll.
De álltak előttem ezen a napon izgalmasabb és horgászoknak való örömök is, amit akkor még nem is sejtettem.![]()
Nem szívesen kezdeném a történetmesélést a közepén, még ha horgászmarketing-szakértők ezt is tanácsolnák: „Told be a legnagyobbat, és tarolj!”
Nagy francokat!
Csak szépen sorjában, ahogy volt.
Márpedig ez a kezdés igenis nagyon nyögvenyelős volt.![]()
Az első, második és harmadik órában csak lökés, csípés, csűrés, csavarás, mint valami elcseszett zugbirkózó-meccsen.
Ha csodás is volt a napkelte – mert tagadhatatlanul mesés volt –, de amíg a szél meg nem mozdította a tó vizét, addig hal a szákba nem került.
Addig csak, ahogy mondtam, csípésig, rontott kapásig és a lábamnál lefordult, rosszul akadt halig jutottam.![]()
Aztán megtört a jég, méghozzá éppen ezzel a közepes csukával, aminek igen nagyon örültem, és nem, akkor még nem tudtam, hogy ez „csak” közepes lesz.
De az első az mindenből az első: jó, kedves, emlékezetes és fontos.
És igen, én ezzel kezdek még akkor is, ha talán nem így kellene, mert igen, ő volt aznap a jégtörő hal.
❄️☀️🐟![]()
Folytatás következik…
