Szerelembe estem
A tavalyi év végén megláttam egy pipát, ami nagyon megtetszett. Megtetszett, mert szeretem ezeket a rövid, tömzsi kis orrmelegítőket, főleg, ha olyan megnyerően vannak kombinálva a színek és a formák, mint amilyen ez volt. Na jó, de nem vehet meg az ember mindenféle megtetszett pipákat, amik csak úgy szembe jönnek nap mint nap. Van itt pipa szép is, jó is pipa is, póker is, meg másmilyen is, gondoltam, úgyhogy megpróbáltam mihamarabb elfelejteni.
Igen, egy kis pókeren állt meg a szemem. Egy ideje már kacérkodtam ezzel a formával, sőt, talán több is annál, mert egyet már be is szereztem pár hónapja próbaképpen.
A pipácska, amivel minden kezdődött, ami elcsavatra a fejem.
(kép: Haizler Bence, http://www.airedalepipe.hu)
Megpróbáltam kiverni a fejemből, de valahogy pár nap után, egészen véletlenül megint szembe jött velem. Ekkor már kicsit jobban utána néztem, hogy ki is készítette, na meg érdeklődtem is csoportbéli pipás cimboráktól, hogy ismerik-e az ügyes elkövetőt.
Ismerik, persze, válaszolták. Fiatal, lelkes, jó kezű pipakészítő gyerök a Bence, Haizler Bence, Airedale pipa, mondták és buzdítottak, hogy beszéljek vele bátran.
Gyötörtem magam még kicsit, de ekkor már sejtettem, hogy mi lesz a vége ennek a dolognak.
Még azon a héten megkerestem írásban és érdeklődtem a részletekről. Az kiderült már elsőre, hogy a kommunikációval nem lesz gond és hamarosan, észrevétlenül, már konkrét tervekről kezdtünk beszélgetni.
Formák, méretek, színek, anyagok, mi tetszik nekem és mi nem. Elmondtam mit is szeretnék és miért úgy, Bence pedig rögzítette, közben pedig időnként lehetőséget, ötleteket ajánlott.
Beteljesedés
Nagy vonalakban elmondva, egy méretemhez illő, kicsi pókert szerettem volna, többnyire világos, és természettel harmonizáló színekkel. Egy olyat, ami nem lóg ki a kalap karimája alól horgászat közben, mert ami kilóg, azt bizony itt „elviszi az ördög”, ahogy szoktam mondani.
Bevallom meglepődtem, mert ezt a dobozt sehol nem láttam egyszer sem előtte.
Az ezt követő hetekben, rendszeresen üzeneteket váltottunk, ha pedig a helyzet igényelte, szóban is beszélgettünk kicsit, amíg szépen lassan ki nem alakult a végleges terv, majd amíg készen nem lett a törpemuzsika. Mert, ha létezik körtemuzsika, akkor bizony van törpemuzsika is. És ha pedig van, akkor ez minden kétséget kizáróan az.
A dobozban ízléses kis szürke szütyő rejlett, abban utazott a kicsike idáig.
Most már mindenképpen van, mivel a pipa elkészült és a mai napon a kézbe is kaptam.
Első kommunikációnk óta, ami december közepén volt (december 16.), a mai nap reggelén, február közepén (február 13.) egy 2000 kilométeres, egy hetes postai út után megérkezett a kis póker Londonba.
Kimondottan erre a méretre vágytam, ami éppen elfér tenyeremen.
Első randi
Kibontottam nagy izgalommal és boldogan körbeszaglásztam. Első gondolatom, mikor kézbe vettem az volt, hogy ez egy „Félszerzet”, aztán az, hogy pont ezért, bizonyosan össze fogunk illeni.
Na de, ez persze véglegesen majd csak akkor fog kiderülni, gondoltam, miután megtömöm és pöfékelek vele egy jót. Erre viszont még estig várnom kellett, és még akkor is kérdéses volt a dolog, mert kivételesen, hosszú idő után először sajnos megbetegedtem. Pontosabban megfáztam, és ilyenkor én is, mint oly sokan, máshogyan érzem az ízeket, de mind ezek mellet kicsit a fejem is fájt. Nem túl jó indítás ez, úgyhogy azon töprengtem, lehet el kellene napolni a próbát.
Még fél órát bírtam ki, miután úgy döntöttem, hogy egy életem, egy halálom, lesz ami lesz de én mégsem hagyom ki ezt az esti pipaavatót.
Eső találkozása a dohánnyal. Kicsit szoktattam a Skiff Mixture illatához, csak aztán tömtem meg.
Rövid lomolás után előkotortam egy doboz Samuel Gawith, Skiff Mixture-t és megtömködtem a kis kazánt ezzel a felettébb ízletes virginia, latakia & turkish keverékkel.
Kiálltam az ajtó elé és azonnal be is gyújtottam. Februárhoz képest kellemes tizenkét fokos, enyhén szeles, esőmentes este volt.
“London by night”, avagy egy töltött pipával még izgalmasabb a londoni este.
Ha már ott ácsorogtam füstölögve a csendes estében, gondoltam sétálok egy kicsit a sarokig. Ha pedig már ott voltam a sarkon, gondoltam kimegyek a főutcáig. Ha pedig már a főutcán voltam, gondoltam ott a pub, csak nem megyek el előtte oly hűtlenül, csak be kellene térni legalább egy fél pintre.
Egy pohár ízletes nedű csak jobbá teheti a finom füsttel átjárt esti sétát.
Amíg pedig legurítottam egy finom világos ale-t, addig a kis félszerzet ismerkedett a hellyel és közben hűen tartotta nekem a parazsat.
Egyszóval a félpintes parázspróbát kiállta, úgyhogy jó kis pipa lesz ez, úgy érzem.
Kedves jó pipám, ez a mi kis sarki pub-unk. Kedves sarki pub, ez az én aranyos kis új pipám. Ismerkedjetek meg!
Frigyre lépünk
Így, az első találkozás és a kezdő benyomás után, úgy érzem, hogy Bencének sikerül olyan pipát alkotnia, amilyet szerettem volna.
Lesz még bőven dolga a következő hetekben, megismerkedni a kalappal, a túrabottal, és a hátizsákkal. …De ne szaladjunk annyira előre.
És persze meg kell ismerkedie szépen lassan a horgászmotyókkal is, hiszen előre láthatólag lesz jó pár közös horgásztúránk is a jövőben.
Egyelőre pihenje csak ki a hosszú európai utat, az első minitúrát és az avató füstölgést. Majd, ha már kellően otthonosan érzi magát nálunk, akkor jöhetnek a kicsit komolyabb közös kiruccanások is.
De addig is, jóízű hűvös füstben való boldog merengést kívánok minden kedves pipázónak.
Füsttársi tisztelettel : A csavargásra kész két félszerzet
2014.02.14.
