A cím ez esetben talán elsőre kicsit megtévesztő lehet, hiszen ahogy tőlem már oly sokan megszokhattátok, történeteim általában horgásztörténetek, szereplői többnyire horgászbotok szoktak lenni. Persze azért a horgászok se menjenek sehová, hiszen többnyire a természetben fogunk kalandozni és túlságosan most sem távolodom el a vizek partjaitól, valamint itt-ott lesz némi
Archives
Szeptember
Hát eljött. Megint. Idén sem marad el az ősz, a szüreti mulatságok, az újbor illata. Idén is örülni fogunk minden napsütéses órának, percnek. Minden vízparton töltött másodpercnek. Szemünk előtt nem is lebegett más, mint egy nyugalmas őszi pontyhorgászat a töklevelesben. Irány a tökéletes tökleveles A dolgom a Balaton partjára vezetett,
Szent István bodorkái
Államalapításunk ünnepén adódott néhány szabad óra, így hamar a vízpart felé vettem az irányt. Napokig szőtt terv nem volt, mindössze annyi, hogy a természetben legyek. No meg persze mocorgott bennem a kisördög, mondván milyen jó lenne felavatni Lovas Ferenc barátom csodálatos gubacsúszóját, és a frissen érkezett Speedia-t. Vajon mit szólnak
Visszatérés a töklevelesbe
Az ember a szokások rabja, tartja a mondás. Egy bevált horgászhellyel kapcsolatban pedig mindez fokozottan igaz. Így én is visszatértem a “tökéletes töklevelesbe” angol sporttársaimmal. Indulhat a pontyhorgászat. Gyermeki örömmel érkeztünk a csatorna partjára, Mr. Edgar Sealey és Mr. Fred Crouch majd kiugrottak izgalmukban a csomagtartóból. Persze, ilyenkor minden eltékozolt
Levél csoporttársaimnak
A szabadságom sem telik eseménytelenül, a szabadidő eltöltésében társamul szegődött két régi barát, nevezetesen Mr. Fred Crouch és Mr. Edgar Sealey. Először látták a Balatont és az övcsatornát, mondhatnók rútul szerelembe estek a tájékkal. Az elképzelés az volt, hogy egy nyugodt, tökleveles, szivarozós úszózással heverjük ki az elmúlt hónapok fáradalmait.
Zöld tavak királya, tenches kapitánya
Latin nevén Tinca tinca, vagy ahogy az angol mondja tench. Magyarok nyelvén viszont compó, doktorhal, cigányponty, vagy sárhal. De hívja csak kedvére ki minek akarja, s kinek mi jobban fekszik, mert nekem bizony e csodás hal kimondottan tetszik! Következzen hát e csendes kis kora nyári angol románc, mi nem szól
Amerika Kapitány helyett Captain Hungary, avagy hol terem a magyar centrepin orsó
Mielőtt bárki felpattana ülőhelyéről és idő előtt elhagyná a képzeletbeli helységet, mindenkit megnyugtathatok, hogy aggodalomra semmi ok, mert itt ma a horgászatról és a centrepin orsóról lesz szó. Nem lesz itt ma Marvel átirat, mert pajzs helyett pompás orsót forgatunk, aminek a közepén nincs csillag, viszont nagyon szépen csillog. A
Napsugárral járók, széllel cimborálók
Erre járt a meleg nyári napsugár és a házunk felett elballagva az ablakon bekandikált, De mindhiába, hisz itthon senkit nem talált. Pár hét múlva jött a fürge őszi szél, megzörgette az ajtót, de célba ő sem ért. Aztán egy didergős kora este valaki száz jeges körmét az ablak párkányán fente.
Pergetve épített nemzetközi hidak, avagy CRT International Lure Challenge 2019
Alighogy visszatértünk a nyári pihenőnkről magunk mögött hagyva a mozgalmas forró nyarat és éppenhogy fogtunk pár szép halat a kedvenc albioni folyóinkban, máris megjött az október hatalmas áztató felhőszakadásival és erős szeleivel. Megérkezett a hűvös angol ősz és véget is vetett a felszíni csalis szezonnak. Megkezdődtek a sokak által valódi
Láthatatlan feketék a Látóképi tavon – Magyar nyár 2019
Nyári élmények sorozatunk előző két részében a Tisza partjára, majd a Körösök világába kalauzoltunk el benneteket. Ez alakalommal viszont magunk mögött hagytuk a folyókat és a Hajdúság egyik legjelentősebb tározója felé vettük az irányt. Célunk a Debrecentől 14 kilométerre lévő Látóképi-tó volt és a mára már szinte legendássá vált hala
Körös körüli kalandok – Magyar nyár 2019
Ahogy nyári élménybeszámolóink első részében olvashattátok, a szeretett és oly sokszor megénekelt gyönyörű Tisza folyón és mellékén keresgettük a halakat és egyéb élményeket a nyár legforróbb heteiben. A Tiszahátról, Móricz Zsigmond hazájából, ahová már a csodás Kárpátok kékségi odakacsintgatnak, lehúzódtunk a Tokaj vidékére, majd a Nyírség buckáira. A hazai
Barangolások a Tisza partján – Magyar nyár 2019
Bizonyosan többen is észrevettétek, hogy nyár derekán eltűntünk kis időre és Június végétől pár hétig látszólag csend volt az Angliai Magyar Horgászok háza táján. Persze ez a csend nem volt egyenlő a tétlenséggel, hiszen igaz, hogy szabadságon voltunk, és ha nem is angol vizeken, hanem a Tiszán és a
Pergessünk hát, mert chub’ít a nyár
Ismét kiböjtöltük a hosszú, folyóvízmentes tavaszi hónapokat becsülettel és ismét eljött a kedvenc évszakunk a nyár és ezzel együtt a domolykó horgászat. Tavasszal persze mindig megfogadjuk, hogy ha itt lesz a folyóvízi tilalom, akkor majd lazítunk, kevesebbet megyünk, kihagyunk pár pecát és pihenni fogunk. Na, ez az, ami ismét nem
Kismenő jerkelők és nagymenő jerkevők
Az évkezdés és később a tavasz is nagyon viszontagságosra sikerült. Az itt eltöltött közel két évtizeddel a hátam mögött mondhatom, hogy ilyen viharos és szeles tavaszt még nem éltem meg az egyébként sem jó időjárásáról híres Albionban. Legnagyobb bánatunkra az egyik peca a másik után esett kútba az extrém szelek
Egy halatlan történet
Napjainkban, mikor sokak szerint rohan a világ és a legkevesebb szinte mindenkinek az szabadidőből van, amiből nem szeretnék elpazarolni senkitől egyetlen percet sem, még most az elején kötelességem figyelmeztetni az olvasót, ebben a sztoriban csak mutatóban lesz egy hal! Sosem szerettem az olyan filmeket, aminek a végén derül ki, hogy
Idézzünk nyarat, űzzük el a havat
Tél van, még ha nem is az a kőkemény magyar tél, nem is az a farkasordító hideg, de azért mégis csak tél. Igaz, a ködös Albionban a folyók nem fagynak be, és a hőmérséklet sem nagyon megy tartósan zérus alá, de azért mégis akad egy-két dolog, ami borsot törhet a
Chub’le csacsi minden áron télen-nyáron!
Decembert írunk, a fenyőnk már megvéve és a kertünk sarkában várja, hogy eljöjjön végre az ő ideje. Lassan itt a karácsony, az év vége. Igaz rendszeresen előrukkoltunk a facebook oldalunkon egy-egy képpel, de komolyabb beszámolóra nem került sor az elmúlt jópár hétben. Ezek voltak azok a bizonyos hónapok, amikor a
A kitartrás gyümölcse
…avagy, ha nem adja a műcsali, majd adja a nem mű! 😉 Mikor a véredben az van, hogy: üsse, durrantsa, nehezedjen el, robbanjon a víz, akkor nem igazán tudod rávenni magad, hogy ücsörögj a bot mögött, és várd a „sült galambot”! De néha célszerű felülírni az ösztönt, és hallgatni az
Nyári élmények és találkozások
Tavak és Feketesügerek Magunk mögött hagytunk ismét egy nagyszerű forró nyarat. Elment ez is, de mint oly sok másik, ez sem múlt el nyomtalanul. Sajnos kicsit nehezen tudtam elszánni magam, hogy megírjam a nyári eseményeket, pedig pozitív élményanyag van bőven begyűjtve. Ez a lazaság egyáltalán nem véletlen, ennek bizony két
Magyar horgászként Angliában, Martin Bowlerrel
Hernyák Aurél írása Martin Bowler képeivel Annak idején tettem egy könnyelmű ígéretet Lovas Fecónak azzal, hogy megírom külön az angliai magyar horgászok számára is azt, milyen volt idén nyáron Martin Bowler vendégeként a Wye-on márnázni. Úgy éreztem, ez próbára fog tenni. Ti is sokat szembesültök azzal, hogy otthon a külföldön