Ha hasznos volt, vagy tetszett, oszd meg ismerőseiddel is!Share on Facebook32Email this to someonePrint this page

E heti történetünk szombaton reggel kezdődött Luton repterén. A srácokkal Biri Zoli barátunkat várjuk Magyarországról egy kiadós horgász hétvégére. Otthon már javában tart a csuka tilalom, de itt még éppen elcsíptünk párat mielőtt folyóink zárnák képzeletbeli kapuikat arra a bizonyos három hosszú hónapra.

repülőtér

Igaz kis késéssel, de meg is érkezik régi barátunk, csapattársunk, és ha minden igaz, akkor a sok csalik mellett lapul a táskája mélyén néhány saját gyártású spinnerbait is. Gyors, de annál örömtelibb üdvözlés után azonnal indulunk is, hogy mihamarabb magunk mögött hagyhassuk a reptér őrült forgatagát és valódi úti célunk felé fordíthassuk a kormányrudat. Az autóban ülve már bőven van időnk a részletek megbeszélésére, és az aznapi haditerv felállítására.

Úton a csapat

Az időjárás előreláthatólag a mai nap kedvező lesz, ami azét jó előjel. A helyszínre érkezve leparkolunk és kezdjük az összeszerelést, közben Zoli előkotor a táskája mélyéről egy kis Gyula bácsi féle hazait. Elméletben koccintunk, gyakorlatban kortyintunk egyet, és indulhat is a túra. Mindenki akaszt a kapocsba valami ígéretes csalit, többnyire gumit, aztán egy elmaradhatatlan csoportkép, és már jöhetnek is az első dobások.

A csapat

A víz nagyon tetszetős, és ahogy ez lenni szokott az elején, jobbnál jobb helyek kínálkoznak, szinte látjuk a halakat lelki szemeinkkel. Nem is kellett sokat várni az első jelenkezőkre, igaz aprócskák voltak, de annál bátrabbak. A nap első halát Péter fogja, aztán kis idő múlva én csípem meg a tesóját.

Csuka

Csuka

Bíztató jelek, mert ahogy az egyik otthoni sporttársunk mondaná, nem a kicsi csinálja a nagyot. Haladunk tovább, a víz lassult kicsit, itt az ideje kipróbálni a frissen kapott ajándékcsalit.

BiriSpinner

A gyártó izgatottan figyel néhány lépésre mögöttem. Néhány dobás és a BiriSpinner felavatva. Ennek most mindketten örülünk, úgy tűnik, a csali működik. Szépen védekezett, jó erőben vannak a csukák.

Csuka

Néhány kép és mehet is vissza. Tovább is sétálunk, otthagyjuk a megbolygatott részt, közben beszélgetünk kicsit. Dobálom még kicsit a spinnert, de aztán ismét gumira váltok, mert nem titkolt szándékom hogy inkább valami testesebb sügérre vágyok mintsem csukára. Ebben a szezonban nem igazán kényeztettek el minket a sügik, mintha csak nyomuk veszett volna az idén. Igaz, ez az utolsó lehetőségünk tilalom előtt, de azért én bízok benne, hogy tudok kicsit javítani az arányon. A következő kanyar is ígéretesnek látszik, közel dobálunk egymáshoz, közben sztorizunk kicsit. Kifolyás, befolyás, oldalág, minden ami kell, de valahogy mégsem nagyon jön a hal. Közben jókora bedőlt fát pillantok meg, na, itt tutira lakik valaki, gondolom magamban.

Horgászhely

Néhány dobás a lábam alá és elé, mivel megesett már többször, hogy innen ugrott ki a hal, de semmi, vagy legalább is nem erre a falatra gondolt, aki ott lapult. A fa ágai hegyénél kicsit gyorsabb a víz, de bízok benne hogy a vékony farkú csalim nem játsza túl a szerepét. Próbálok az ágak közé dobni, aztán a fa mögé a langóba, de semmi. A nád tövébe, ágak alá, sorban, ahogy az esélyes helyek jönnek. Túl sokat nem variálom, mindenhová egyet-kettőt, ha ott van, tutira ráugrik.

Bedőlt fa

Ha nincs hát nincs, de azért dobok párat a gyors részre is. Pedig ha itt nincs, hát sehol…De van! Hal, kiáltom, és Tibi már jön is a géppel, készít pár képet a kétesélyes esemény közben, ha le is lép idejekorán a csuka, akkor is maradjon egy-két kép a sztori mellé az esti sörhöz. De nem. Lassan a szákba terelem, néhány kötelező térdhajlítás után.

Szákolás

Így a képeket visszanézve nem is csoda hogy estére mindig nagyon elfáradunk. Na de a hal megvan, ez a lényeg, ezért jöttünk! Fotó közben nézegetjük a sérüléseit, tippelgetjük, hogy a nagytesó vagy vidra lehetett e az elkövető.

Csuka

Éppen az imént láttunk egy nyércet úszni a túloldalon, bár szerintem ő elég kicsi egy ilyen támadáshoz. Lemaradok kicsit, leülök, pihenek. Közben a fiúk haladnak, dobálnak, és fognak is. Péternek, és kicsit később Zolinak is hala van.

Csuka

Csuka

A részletekre csak később derül fény, mikor az ebédet fogyasztjuk. Kis idő múlva utolérem őket. Kis kiszorítósdi, vállváll mellet, mint a régi harcostársak. Színesítjük a pergetést egy kis haverkodással, hiszen ez legalább olyan fontos, mint a peca.

Csapatmunka

Kis idő múlva akasztok egy csukát. Igaz nem túl nagy, de legalább nem laposodik el a buli.

Csuka

Párszáz méterrel arrébb viszont megjött, amire valóban vágytam a mai napon. A túlpart szélétől nem messze végre elakad a csali, és érzem a mozgásán, hogy ez sügér lesz. Egészen a lábam előttig nem tudom felhúzni, ez a legbiztosabb jele hogy végre SÜGÉÉÉÉR! Hamarosan egy gyönyörű szép egészséges csíkost szákolok, és rettenetesen örülök neki, hiszen régen nem volt szerencsém hozzájuk.

Sügér

Catch&Release

Dél elmúlt már, az első fáradtság is rám tör, jól esne egy kávé, de azért inkább dobálok tovább, hiszen még egy sügér jobb lenne. Jó kis hely, ezt a kis párkányt pont nekem építették ide. Híd, kiszélesedés, kis medence, szinte érezni a halak jelenlétét. Sok a bíztató jel. Tőlem balra kishalak karikáznak. Hamar kipihentem magam.

Kőhíd

Szerencsére a délutáni nyugalmat nem sokára megzavarja valami! Partszélbe dobok, ugráltatom a fenéken, nem is olyan sokat, hiszen kettőthármat ugrik a gumi, és bumm! Ez ismét sügér. Nagyon jól húz, talán még jobb lesz, mint az első. A 4-18 grammos Savage Gear Finezze nagyon jól dolgozik. Ezért is szeretem nagyon ez a botot, mert a nagyobbacska csukákat is jól bírja, de a csukáknál jóval kissebb sügerek fárasztása is igen élvezetes vele.

Kőhíd

Hamarosan ismét egy csodás élménnyel lettem gazdagabb! A sügér a szákban!

Sügér

Catch&Release

Aztán teljes nyugalomban kezdtem tovább a dobálást, hiszen ezek után már csak bónusz ami jön. Arról nem is beszélve, hogy jó volna, ha a vendégünk is fogna egy-két darabosabb halat, hiszen ezért repült ide hozzánk.

Zoli

Péter

A sügereket még két csuka követte. Egy szebbecske és egy kisebb tesója, amiknek ugyancsak örültem, bár kicsit sem bántam volna, ha a srácok számlájára kerülnek, hiszen az az igazi közös peca, ha kiegyenlített a mezőny, és mindenki elégedetten zárja a napot.

Csuka

Csuka

Ezek után még volt némi barangolás, felderítés és tájnézés, bár fél szemmel már az ivót kerestük, ahol egy pint mellett nyugisan megbeszélhetjük a napi történéseket, a sosem kicsi lemaradt halakat és persze a vasárnapi tervet, hiszen holnap is nap lesz, és ha az időjárás kegyes hozzánk akkor nem is rossz.

Csapat

Folyt.köv.

Nézzétek meg a fotókat nagyobb méretben is! Az alábbi képekre kattintva nyithatjátok meg a galériát:

 

Ha hasznos volt, vagy tetszett, oszd meg ismerőseiddel is!Share on Facebook32Email this to someonePrint this page

Comments

comments

Facebook