A vasárnapra tervezett peca ismét veszélybe került a várható nagy szél miatt. Előre láthatólag a lökések akár az 50km/h-t is elérhetik, ami azért elég húzós pergetés szempontjából, de az egész napos derült idő és a kristály tiszta víz sem tartozik a kedvenceink közé, nem is beszélve az óra állításról, ami tovább gyarapítja a negatív tényezők halmazát. Előző nap a társadalmi munka után egyeztettünk a srácokkal, Péter sajnos nem tud jönni, Tibi talán igen, amit később lemond az erős szélre hivatkozva, ami jogos aggodalom volt. Persze tudom honnan fúj a szél, hiszen engem sem nagyon csikol a tavi peca, a nagyszerű folyóvízi szezon után, de ki kell húzni ezt a három hosszú hónapot valahogyan.
Úgy néz ki egyedül maradtam, úgyhogy ki sem készítem a cuccot reggelre, ahogy szoktam, inkább pihenek én is egy jót, gondoltam magamban. A reggeli ébredéskor már sejtettem, hogy ebből peca lesz, bár már fél hetet mutat a vekker, ami ma kivételesen fél nyolc. Eszembe jut, hogy tegnap a nagyobbik lányom jelezte, hogy Ő szívesen velem tartana. Nincs is már túl korán gondoltam, felkeltem Bogit és Pannát, hátha van kedvük egy kis vasárnapi túrához. Bogi örült és azonnal készülődni kezdett, Panna elsőre persze nemet mond, ahogy szokott, de hamar meggondolja magát. Fél órán belül mindenki kész, úton a vasárnapi rendhagyó pergető és felfedező különítmény. Zajos segítők, napsütés és erős szél, azt már látom az elején, hogy ma nem a halaké lesz a főszerep. Fotósaim vannak mára és ez már nagy segítség, de a jó társaság sem elhanyagolható szempont ez esetben, bár hajtónak jobbak lennének egy vadászaton, de sebaj.
Kezdődjék hát a nap. A mai haditerv az, hogy araszos csalikat dobálok egy erősebb bottal. Ha jön hal, inkább legyen darabosabb, hiszen kisebb csukából fogtunk már eleget a télen. Botnak egy 40-80 grammos Shimano BeastMastert választottam egy orsóval, csalinak pedig a Savage Gear Herring Shad 16 centis változatából készítettem párat a kezem ügyébe.
[amazonjs asin=”B06XNJS3WK” locale=”UK” title=”SAVAGE GEAR REAL HERRING SHADS CLOWN 16 CM 3D LURES 2PCS”]
[amazonjs asin=”B01FSQT5ZG” locale=”UK” title=”Shimano Beastmaster CX Commercial 9 – 11ft Feeder Rod with Ready Rod Sleeve”]
A herringek már bizonyítottak párszor mióta megvannak, ami azért fontos lelki töltést ad egy ilyen nehéznek ígérkező napon. Eddigi legnagyobb pergetett csukámat is egy ilyen sügér színű SG herring adta, igaz Hollandiában, nem pedig itt Angliában. Azért először egyik kedvenc színemet vetem be, pontosabban igazából a csukák kedvence, nem is annyira az enyém.
Azért öt-hat beállót megnézek, mire akad egy érdeklődő a partszéli ágak között. Sajnos csak nézelődő, nem komoly „vásárló”. Kétszer is kicsalom az rengetegből a lábam elé, de semmi. Na, nem baj gondoltam, de legalább már láttunk ma csukát. Igaz nem volt nagy, de a kristálytiszta vízben csodálatos látványt nyújtott.
Először a tó szélvédettebb és sekélyebb oldalán próbálkozok, amit több szempontból is reményteljesnek hiszek. Gondoltam hátha kijönnek a tó felmelegedő lapos partjaihoz táplálkozni, a szelet meg csak simán szerettem volna elkerülni, amíg csak lehet.
Na, ez a part nem adott semmit, irány a tó másik oldala. Igaz itt mélyebb a víz, de sajnos szelesebb is. Itt az akadó is több, bár ezek szerint még a mélyebb vizekben rejtőznek csukáék. Közben a csalit egy másik színre cserélem, ahány víz annyi szokás, lehet ma ez lesz a nyerő. Egy dirty roach kerül fel, új szín, új esély. Kezdem is a nyílt vizet dobálni és leengedni a fenékre a gumit. Annyira nem is egyszerű, hiszen itt durván befúj a szél oldalról, amit erős lökésekkel tesz változatossá. Érdemes figyelni, ha nem akarom, hogy valamelyik part menti fa díszévé váljon a csalim, bár halat jöttünk fogni első sorban, nem pedig csalit félteni. Rengeteg a vízi madár is, amire ugyan csak érdemes figyelmet szentelni, ha nem akarunk egy kacsát vagy kanadai ludat fárasztani, aminek a fele sem tréfa.
Egy szemben lévő kis szigetet célzok meg és azt az irányt kezdem dobálni. Az eredmény nem is várat sokat magára, mert 10-15 perc kurblizás után a parttól 5-6 méterre a fenékhez közel elakad a csali. Érezhető hogy ellenfelem jó erőben van, igaz, ezzel a szereléssel nem lesz hosszú a küzdelem. Néhány alsó kör után a felszínre húzom és hagyom, hogy kiugrálja magát.
Nem kell kapkodnom, hiszen látom, hogy jól akadt, köszönhetően a patkolásnak. Még néhány kör után a szákba irányítom, ahonnan azonnal ki is kerül, és néhány közös fotó készül rólunk.
Aztán megszabadítom a szúrós herring ebédjétől, majd még néhány kép a markáns homlokú tigrisről.
A lányok aggódtak kicsit nehogy baja essen a parton töltött pár perctől, de hamar bebizonyosodott, hogy felesleges volt az izgalom, hiszen ahogy megérezte a vizet azonnal elillant egy jókora ugrással, így fotósunk lemaradt a nevezetes pillanatról.
Ezután ki-ki folytatta maga dolgát, én újult erővel dobálni kezdtem a felfedezők pedig újabb kalandra indultak. Még volt pár nagyon ígéretes hely ahová odaképzeltem pár csukát, de ha ott is voltak, akkor jól titkolták.
Azért még egy órát keresgettem és dobáltam, de nem volt több fogásom aznap. Aztán a lányok finoman jelezték, hogy van még teendő mára, hiszen itt ma van anyák napja és ideje virág után nézni, de az ebéd is vár ránk, úgyhogy pár percen belül irányba vettük az autót.
Zajos segítők …bár hajtónak jobbak lennének egy vadászaton, de sebaj.
Azért panaszra semmi okunk, hiszen mindenki jól érezte magát, és a becsület hal is meglett. Mit is kívánhatunk még egy ilyen nap után? A vasárnapi ebédet.
Nézzétek meg a fotókat nagyobb méretben is! Az alábbi képekre kattintva nyithatjátok meg a galériát:
