Hát eljött. Megint. Idén sem marad el az ősz, a szüreti mulatságok, az újbor illata. Idén is örülni fogunk minden napsütéses órának, percnek. Minden vízparton töltött másodpercnek. Szemünk előtt nem is lebegett más, mint egy nyugalmas őszi pontyhorgászat a töklevelesben. Irány a tökéletes tökleveles A dolgom a Balaton partjára vezetett,
Tag Archives: csatornapeca
Szent István bodorkái
Államalapításunk ünnepén adódott néhány szabad óra, így hamar a vízpart felé vettem az irányt. Napokig szőtt terv nem volt, mindössze annyi, hogy a természetben legyek. No meg persze mocorgott bennem a kisördög, mondván milyen jó lenne felavatni Lovas Ferenc barátom csodálatos gubacsúszóját, és a frissen érkezett Speedia-t. Vajon mit szólnak
Visszatérés a töklevelesbe
Az ember a szokások rabja, tartja a mondás. Egy bevált horgászhellyel kapcsolatban pedig mindez fokozottan igaz. Így én is visszatértem a „tökéletes töklevelesbe” angol sporttársaimmal. Indulhat a pontyhorgászat. Gyermeki örömmel érkeztünk a csatorna partjára, Mr. Edgar Sealey és Mr. Fred Crouch majd kiugrottak izgalmukban a csomagtartóból. Persze, ilyenkor minden eltékozolt
Levél csoporttársaimnak
A szabadságom sem telik eseménytelenül, a szabadidő eltöltésében társamul szegődött két régi barát, nevezetesen Mr. Fred Crouch és Mr. Edgar Sealey. Először látták a Balatont és az övcsatornát, mondhatnók rútul szerelembe estek a tájékkal. Az elképzelés az volt, hogy egy nyugodt, tökleveles, szivarozós úszózással heverjük ki az elmúlt hónapok fáradalmait.
Amerika Kapitány helyett Captain Hungary, avagy hol terem a magyar centrepin orsó
Mielőtt bárki felpattana ülőhelyéről és idő előtt elhagyná a képzeletbeli helységet, mindenkit megnyugtathatok, hogy aggodalomra semmi ok, mert itt ma a horgászatról és a centrepin orsóról lesz szó. Nem lesz itt ma Marvel átirat, mert pajzs helyett pompás orsót forgatunk, aminek a közepén nincs csillag, viszont nagyon szépen csillog. A
Pergetve épített nemzetközi hidak, avagy CRT International Lure Challenge 2019
Alighogy visszatértünk a nyári pihenőnkről magunk mögött hagyva a mozgalmas forró nyarat és éppenhogy fogtunk pár szép halat a kedvenc albioni folyóinkban, máris megjött az október hatalmas áztató felhőszakadásival és erős szeleivel. Megérkezett a hűvös angol ősz és véget is vetett a felszíni csalis szezonnak. Megkezdődtek a sokak által valódi
Egy halatlan történet
Napjainkban, mikor sokak szerint rohan a világ és a legkevesebb szinte mindenkinek az szabadidőből van, amiből nem szeretnék elpazarolni senkitől egyetlen percet sem, még most az elején kötelességem figyelmeztetni az olvasót, ebben a sztoriban csak mutatóban lesz egy hal! Sosem szerettem az olyan filmeket, aminek a végén derül ki, hogy
„Tű, ót nejlon, ót súly, ót dugó”, időutazás és úszó készítés
Hétköznapi halandó csak a fejét csóválja, a nyelvtannácik zsebében azonnal kinyílik a bicska, de még a jó szándékú olvasó is csak azt latolgatja, hogy vajon mi lehet ez az eszement halandzsa már megint. Ez kérem semmi más, mint egy kedves és jó szándékú öreg szabolcsi horgászember huszonöt évvel ezelőtti válasza
A centrepin orsók fajtái, működésük és jelentőségük a folyóvízi úsztatásban
Miután a közelmúltban többször is kaptam érdeklődő üzeneteket a centrepin orsókkal és az úsztatással kapcsolatban, így célszerűnek láttam egy összefoglaló és egyben hiánypótló írásban megválaszolni az ezekkel kapcsolatos kérdéseket. Amikor elkezdtük a centrepines úsztatást, próbáltam felvenni a kapcsolatot pár otthoni sporttárssal, valamint ezzel a témával kapcsolatban magyar nyelvű irodalmat keresni,
Májusi süllő aranyat ér
Május, az a langyos és kedves, illatos és színes előszoba, hol már gyakran érezzük a nyár első simogatását. Megjöttek azok a párás hajnalok és a csendes, nehéz virágillatú alkonyatok, amikor már jól esik elücsörögni a kerti asztalnál egy pohárka vörösbor mellet… NA-NA, már megint kezdeném, de neeeeem, hiszen elhatároztam valamit.
Süllőtúra újratöltve
Már csak napok, sőt órák vannak hátra a tilalomból, de nincs megállás. Fejben lassan rendezzük sorainkat, összegezzük, hogyan is, mint is volt ez az elmúlt három hónap. Igaz, talán kicsit nehezen indult, de a végére elég jól sikerült ráhangolódni a csatornák világára. Nem rossz, nem rossz, de bárhogy is nézem,
Londoni csöves csatornacsukák
Bejártuk már a vidéket széltében és hosszában. Üldöztük a pontyokat féderbottal, a keszegeket úszós szerelékkel, legyeztünk pisztrángra, megkerestük és végül megtaláltuk a süllőket is. Volt már minden, és még mindig tilalom van. Kutya hosszú ez a három hónap az már biztos. Na de most jöjjön, ami még eddig nem volt, egy
Egy Angliában tájidegen ragadozó nyomában.
Folytatódik a visszaszámlálás, hiszen a tilalom végéig még mindig nagyon sokat kell aludni, de azért egy kis pergetés már nagyon hiányzott, úgyhogy erre a hétvégére előszedtük ismét a kurta pálcákat, és úrta keltünk. Az előző hétvégén következetetesen otthon hagytuk őket, hiszen ha békéshalazik az ember, akkor tutira jön a „ma
Csatornaélet a ködös Albionban, avagy mérföldenként egy milliméter
Most is, mint általában nem maradtunk távol a vizektől, és ismét barangoltunk kicsit, horgászbottal a kézben. Áprilisi úti céljaink közé tartozott ezúttal néhány angliai csatorna meglátogatása. Ezek egy részén már jártunk, akadt viszont köztük még pár, teljesen új, számunkra felderítetlen pálya. Minthogy év közben ezeket a mesterséges folyóvizeket nem igazán