Tél van, még ha nem is az a kőkemény magyar tél, nem is az a farkasordító hideg, de azért mégis csak tél. Igaz, a ködös Albionban a folyók nem fagynak be, és a hőmérséklet sem nagyon megy tartósan zérus alá, de azért mégis akad egy-két dolog, ami borsot törhet a horgász orra alá ezekben a hónapokban. Sokszor megmosolyognak minket, mikor panaszba foglaljuk a mínusz négy-öt fokot, de azért érdemes figyelembe venni a magas páratartalmat is, ami a hőérzetet negatívan befolyásolja.
Végül is kicsit sem ez a legnagyobb bökkenő, hiszen felöltözik az ember és kész. Viszont a folyamatos frontok váltakozásai, a kiszámíthatatlan jéghideg esők már annál inkább problémásak, mivel áradásokat okoznak az egyébként sekély folyókon, nem beszélve a hatalmas szelekről, amik mostanában nem ritkán elérték a 60-70 Km/h is. Ezek viszont már teljesen lehetetlenné teszik mind az úsztatást, mind a pergetést. Szóval bárhogy is mondogatják, hogy „de jó, itt a szezon”, meg „milyen csodás a tél” és valóban szuper a forralt bor a kandalló, vagy a cserépkályha mellett, de azért mi már nagyon várjuk a nyarat.
A januári zúzmarás, didergő napfelkete
Idézzünk hát egy kis nyarat a télben, annál is inkább mivel a 2018-as év második felének a történéseivel még adósok maradtunk, ami nem is csoda, hiszen az idő repül, mi pedig csak megyünk és megyünk szakadatlan. Igaz a folyóvízi szezon megkezdéséről és a nyári szabadság előtti pergetésről még adtunk számot, de aztán végképp beszippantott minket a vizek világa.
Nézzük hát időrendi sorrendben. Megpróbálok nem elveszni a történések és képek sokaságában.
2018 Nyár
Július
Júniusban mikor a nap már hajnal négy után starta kész
Ahogy egy korábbi írásomban már említettem (https://amh-fishing.co.uk/2018-szezon-avagy-hogyan-banyasszunk-domolykot/), a 2018-as évet főként a magyar handmade csaliknak szenteltem. Persze nagy volt a szám mikor ezt kijelentettem, de nem vaktában lőttem, hiszen az előző években azért már kaptam egy kis ízelítőt a GPepp wobblerekből, és sejtettem, hogy valószínűleg a többi faragómester munkáival sem faragok be. A szezonkezdés elég jól sikerült, és a folytatás is rendben volt, azt mondhatom így utólag visszatekintve.
Párás nyári hajnalokon, mikor elrejtenek a rét füvei a figyelmes domolykószemek elől
Vannak vizek, amik nagyon nehezen adják magukat, főleg ha a célhal a ravasz és óvatos domolykó. Ezen vizek partján nappal, főleg ha sétáló és kutyáját sétáltató emberáradat is van, portyázhatunk naphosszat, de halat nem fogunk egyhamar látni, vagy ha látunk is, akkor sem valószínű, hogy matuzsálem lesz. Ilyen volt Július kezdete, amikor alkonyati és kora éjszakába nyúló pecára adtam a fejem egyáltalán nem véletlenül, és nem eredménytelenül. Bármilyen óvatosak is a nagytesű domik, de éjjel gyakran kimerészkednek oda is táplálkozni, ahol nappal sosem lárhatjuk őket, az egészen sekély vízbe. Halkan leereszkedtem hát a partra a sötétben, de bármilyen csendes is voltam egy apróhal raj mégis megriad tőlem jobbra a kristálytiszta, sekély visszaforgóban. Az a típusú csendes riadás, mikor egyszerre rebben száz hal, mintha valaki egy marék homokot szórna a vízbe. Ez a jel pontosan elég, hogy tudjuk, ha ott vannak kishalak akkor valószínüleg lesz a közelben vámszedő is.
A Pink Lady névre keresztelet SteveO nullás crank jó messziről közéjük húzva működött is azonnal
Az éjszaka után jöhettek a vadvirágos, aranyszínű hajnalok. Ilyenkor a hajnal hármas kelés az ideális, ha időben a parton szeretnénk lenni.
Ilyen tiszta víznél csak két lehetőség van, vagy lesből, vagy távolból. Péter a távoli fák ágai alá céloz
Egy igazán darabos nyári szépség, aki a fűzfák alatt hűsölt
A fűzek alatt ez a domolykó étvágygerjesztőnek taláta a behulló és vízen mocorgó jókora fekete bogarat
Egy sűrűn benőtt, töklevelessel szegélyezett kiszélesedés mindig aranyat ér a folyón, hiszen ezek a helyek sosem lakatlanok
Jobb is ha nem látjuk őket, mert akkor esélyes, hogy még ők sem láttak meg minket. Bőven elég, ha odaképzeljük a halakat, hiszen már oly sokszor bebizonyosodott, hogy ott is vannak. A szájban ismét a már sokat bizonyított GPepp
Egy ágas-bogas torlasz, ami kicsit meglassítja a folyót. Szeretik a halak az ilyen helyeket, de gyakran a vidrák is.
Ha a hajnalt kellően kihasználtuk a sekély szakaszokon és még van időnk, akkor a napközbeni órákra próbáljunk erősen fás, bokros, vagy mélyebb gödrös medret keresni, ha sikeresek szeretnénk lenni.
A nagyobb halak szívesen hűsölnek nap közben a fenék közeli gödrökben vagy patkák takarásában
Igy néz ki az öt centis csali egy megtermett domolykószájban. Igazán nem mondhatjuk, hogy nagy lenne neki…sőt. Napközben a fekete szín
Soha nem feledkezhetünk meg egyetlen percre sem, hogy mért is mentünk horgászni. Persze-persze, tudjuk…halat fogni, de ami még ennél is fontosabb, minden pillanatban jól érezni magunkat.
Hajnal a partot szegélyező fák boltívei alatt, ahol hosszan leúsztathatjuk a csalinkat
Ilyen és hasonló részeken, ahol belátjuk a folyót, lassan, szakaszosan, egészen messzire elengedhetjük a wobblerünket, természetesen folyton kontatkban maradva a csalival. Időnként meg megállíthatjuk tíz-tizenöt másodpercre, a munkát a vízre bízva, egyhelyben lebegő kishalat imitálva.
A gyorsan robogó oxigéndús vizet bedőlt rönkök törik meg, mögöttük a takatásban kis méllyedéseket kotor a folyó. Ilyen a tökéletes nyári pálya.
A domolykó nagyon jól lát, mint kiderült még fél szemmel is, ebben nem kételkedünk ezután a fogás után
Kalóz Jack szépen megnőtt, pedig csak egy szemmel leste a prédát, ami egy Gpepp wobbler volt fürge csele színben
A júliusi perzselő hőségben tikkadó mezőket és búzatáblákat kettészelő sekély folyó
Július utolsó hete már magyar vizeken telt és ezt követően augusztus első három hete is, ennek egy részéről már olvashattatok korábban (https://amh-fishing.co.uk/elmenyek-es-talalkozasok/)
Augusztus
Ahogy az öregek modták anno ilynekor, „tarlóról fúj a szél”. A búzaföldekről már csak az aranysárga szalmabálák árulkodtak és lassan a galagonyának is megjött a színe
Az augusztus a pergetés szempontjából egy hétvégére korlátozódott hónap végén és még azon is jól eláztunk. Eljött hozzánk az ősz egy napra, és a hőmérő hirtelen csak tíz fokot mutatott azon a reggelen. Persze nem ez volt aznap a legfontosabb esemény. 😉
A halak ezen a napon nem jöttek fel a felszínre, hiába is szórtuk a jobbnál jobb wobblereket. Igaz főként nyári domolykós csalik lapultak a zsebeinkben, de azért volt nálunk pár gumi, és egy-két félvízen járó wobbler is a biztonság kedvéért. Kissebb csukák törték meg az eseménytelen reggelt, aztán csapkoni kezdett az eső.
Reményteljes helyen, egy mély kiszélesedésnél tettem fel a természetes színű Imakatsut, amire sokadik bevontatásnál jelenkezett be ez a gyönyörű csíkos barát
Az eső egyre csak esett és esett, mi pedig minden félórában elhatároztuk, hogy „fél óra múlva hazamegyünk”
Ezen a napon a nagyszerű reggeli fogás után már nagy ugyan nem jött, de túlnyomó részben a sügereké volt a főszerep.
Aktívak lettel a kis tüskéshátúak és sorban fogtuk őket, főként gumival
Sikerült mosolyt csalniuk az arcunkra, még az eső sokadik órájában is
Ezt a tisztes hattyúcsaládot kevésbé zavarta a eső mint minket
Néha egy-egy kissebb csux is a sügetek közé keveredett, az eső pedig csak jött lefelé
2018 Ősz
Szeptember
Szeptember, vénasszonyok nyara, nagy halak hónapja
Nem is kérdés, hogy szeptembert pergetés szempontjából még erősen a nyárhoz számítjuk, hiszen egy-két esős napot leszámítva még azért pompás meleg idő volt és peca is bőven nyári stílusban ment a felszínen. Sikerült csípnünk pár igazán szép domolykót, viszont már néhány csuka is tiszteletét tette. Ünnepeltünk a parton szülinapot, a réteket még ezer vadvirág borította, de a vizeket szegélyező csalitosokban már izzott a galagonya, és néha már súlyos felhők súrolták a távoli fák lombjait. Azért a meleg napokon még nyári ereje volt a napnak és ebédidőben jól esett hűsölni a fák árnyékában a pontymatracon.
Szeptember elején ismét időseb lettem egy évvel, és vajon hol is ünnepelhetné ezt meg a horgászember legszívesebben, ha nem a parton
A szülinapi csukám, ami egy Yellow Submarine SteveO-t harapott le a domik elől a felszínről
Péter tudni vélte, hol is vannak a körözött egyedek
Hamarosan jött az ő csukája is, természetsen a domolykóknak szánt falatra. Ezért nem horgászunk soha drótelőke nélkük domolykóra sehol
Nincs kellemesebb, mint szunyókálni egy jót az árnyékban délidőben
Na persze nem csak szünyókáltunk vég nélkül, mert tudtuk, szeptemberben eljön még a NAGY Ő.
Az ügyes horgász őszinte és jogos öröme, ami akkor ül az arcon, amikor azt fogja amit szeretett volna
A szabadulás mindig örömteli és felemelő pillanatai
Sejtettük, hogy szeptemberben a folyók adnak még igazán szép és méretes halakat, de nem is kellett csalódnunk
Időnként még bele-belegázoltunk óvatosan a sekély vízbe, hogy elérhessük a kicsiny folyót két felé osztó növénysávot, a túlparti fák alámosott gyökereit és a padmalyt
Szeptember végén néha ijesztően összeszaladtak a felhők és néha már az eső is eleredt
Igaz az eső kicsit lehűtötte a vizeket ,de még akadt jó domolykó, bár sejtettük, hogy ezek már az utolsó fecskék
Ismét eljött az idő és a helyszín is alkalmas volt egy kis gumizáshoz. Gondoltam megnézzem a fák ágai előtti részt teljes mélységében. A nálam már bizonyított Fat T-tail-re esett a választásom zöld színben, ami jó dötésnek bizonyult, mert az első dobással ki is csaltam ez a szép csukát a bokrok alól
Szeptember végére a csukák már jól beidultak. A domolykóknak és sügereknek szánt csalit mostmár legtöbbször ők marták el
A halak pedig rendre ott is voltak ahol sejtettük őket. Ott voltak, bár nem minig az, akit a forgatókőnyv szerint vártunk.
A reggelenként már hűvös, de még napos szeptember kedvesen elkényeztetett minket és a folyók nem tagadták meg kegyeiket tőlünk. Élveztük a napfényt, a tájat és a halakat. Még portyáztak kedvenceink, még levették a felszínről a beeső wobblert a domik, de már érezhető volt, hogy hamarosan itt az ősz.
Ezzel a domolykóval búcsúztattuk el szeptembert és a 2018-as wobbleres domolykószezont
Október
Reggelente már néha roppant a fű a talpunk alatt és napkeltekor a vizek hátán nehéz hajnali párák ültek
Szeptember végén be is zártuk a felszíni domolykópergetést, és jöhetett a gumis sügerezés. Mivel a csukák mindig ott ólálkodnak mindenhol, ezért szinte kikerülhetetlenek voltak, így aztán jó pár kisebb példány horogra akadt. Az időjárás egyre gyakrabban fordult esősre, reggelente pedig nehéz párákba burkolózva kezdődtek a napok. Néha már volt egy-egy ígéretes és fárasztás, de a várva várt NAGY csíkos nem érkezett meg. Titkon még domolykót is reméltünk, hiszen ilyenkor azért még be szokott esni egy-egy késői nagy öreg, de ez most kimarad. Azért kellemes csavargások között telt el az október. Egyre bentebb és bentebb barangoltunk az őszbe.
Októberben gyakorta kutattunk sügerek után, de idén valahogy nehezebb volt a nyomukra bukkani
Sokfélék és sokszínűek, szebbnél szebbek és vadabnál vadabbak voltak
Rengeteg apró becsecserkészett csíkos közül némelyik igazán lenyűgöző színekben pompázott
Csipkebogyó, galagonya, gombák, kökény és még számos finomsággal kedveskedett a színpompás őszi táj mindenkinek, aki részt kér belőle
A rétek beérett őszi ékszerei ragyogtak mindenfelé, az eső pedig egyre gyakrabban kopogott a kalapunk szélén
November
A novembert pár vendég és néhány szép csuka tette emlékezetessé. A vízi növényzet már teljesen visszahúzódott, és így zöld utat kaphattak a gumihalak. Melegnek itt már nyoma sem volt, a hosszú, langyos ősz is leköszönt halkan… sőt, lassan már egyszer-egyszer a mikulásra gondoltunk a korán leszálló hűvös alkonyokon.
A novemberi napsütéstől már nem barnultunk le
A párás hajnalt borús délelőtt követte, amik általában kedvezőek a csukák szempontjából
Marci barátunk most a legyes botját otthon hagyta, viszont hozott párat kipróbálásra a saját készítésű wobblereiből
Azért szerencsére a vendégünk is összehalazta a kezét. CapTM Buffalo Vertic
Novemberben már előkerült egy-két a nagyobb csuka is
Geri vérmes csukája, amit csuka színű 13 centis Daiwa Duckfin-nel sikerült becsapnia
Igy kell elmennie egy halnak, ami pont annyit volt a parton amennyit szükségszerű és egy perccel sem többet
Elrepült ez az ősz is mint a vadludak az égen
Sétáljunk ki kicsit a partra, ki az ég alá a szabadba, ki a fűre, az avarba, a békés bokrok és fák közé. Horgász vagy túrabottal, együtt futni fürge nyulakkal, fütyörészni vidám madarakkal.
Mert tudjátok a jelmondatunkat:
Minél jobban szeretni és minél többet ott lenni!
Nézzétek meg a fotókat nagyobb méretben is! Az alábbi képekre kattintva nyithatjátok meg a galériát:
